ujnap

Míg a nagy energiájú proton-ütköztetésekkel a fizika különböző aspektusait kutatják, többek közt a Higgs-bozon részecskét, valamint az új fizikai törvényekre utaló jeleket, addig az ion-ütközések a gyökerekhez nyúlnak vissza, általuk elvileg megvizsgálhatnák, hogyan nézhetett ki az újszülött univerzum.

Az ALICE mellett átmenetileg az ATLAS és a CMS kísérletek is ionokat fognak ütköztetni, tájékoztatta a BBC-t James Gillies, a Cern szóvivője. A tesztek betekintést nyújthatnak az ősrobbanás utáni állapotokba, ami körülbelül 13,7 milliárd évvel ezelőtt uralkodhatott a világegyetemben. A vizsgálatok feltárulhatják a jelenlegi kozmoszt létrehozó kicsi, ugyanakkor rendkívüli sűrűségű energiagömb felrobbanása utáni első másodpercet, amikor a tudósok szerint az anyag egy különleges állapotban létezett, ami különbözött az univerzumot alakító jelenlegi anyagtól.

"Az anyag különböző állapotokban létezik. Vegyük például a vizet, amit ha megfagyasztunk szilárd lesz, majd ha kitesszük egy asztalra, folyékonnyá válik, végül ha felforraljuk gáznemű lesz" - magyarázta dr. Gillies. "Végig ugyanarról a dologról beszélünk, csupán különböző halmazállapotokban, ha pedig egy laboratóriumban elektronokat vonunk el az atomoktól, akkor egy újabb állapotot kapunk, amit plazmának nevezünk"

Az univerzum születésekor azonban még ezeken felül is létezhetett egy ötödik halmazállapot, amit a fizikusok kvark-gluon plazmaként emlegetnek. "Ezt az állapotot kapjuk, ha képesek lennénk ténylegesen megolvasztani a nukleáris anyagot, ami ma az atomokat felépíti, kieresztve a benne lévő dolgokat, a kvarkokat és gluonokat" - taglalta dr. Gillies.




Amennyiben az LHC kutatóinak sikerült újraalkotni ezt a halmazállapotot, és képesek tanulmányozni, akkor fontos információkkal gazdagodhatnak annak az anyagnak a fejlődéséről, ami ma mindent és mindannyiunkat felépít. "Bár a parányi tűzgömbök csupán egy röpke pillanatig maradnak fenn, hőmérsékletük meghaladja a 10 billió fokot, ami egymilliószor forróbb a Nap középpontjánál" - nyilatkozott a kísérletben résztvevő dr. David Evans, a brit Birmingham Egyetem tudósa."A keletkező hőmérsékleteken még az atomok magját alkotó protonok és neutronok is megolvadnak, ami egy forró és sűrű kvark-gluon levest eredményez"

A kutatók elmondása szerint még egyetlen kísérlet sem állított elő ilyen magas hőmérsékletet és sűrűségeket.

Read more»

Test

A halakat imitáló robotokat általában úgy tervezik, hogy egy állandó sebességen hatékony mozgást érjenek el. Ezzel szemben Yahya Modarres-Sadeghi és csapatának célja egy álló helyzetből a lehető legnagyobb sebességgel elinduló víz alatti szerkezet megépítése volt.

Egy megriasztott csuka körülbelül 15 g gyorsulásra képes egy másodperc tizedrésze alatt. Egy ilyen gyorsulással rendelkező robot kiváló lenne a titkos felderítő küldetésekhez, vagy az örvénylő vízben való navigáláshoz.

A csapat egy 50 centiméter hosszú gumihalat épített, amit a csukák családjának egyik Amerikában honos tagjáról, a recés csukáról modelleztek. Belsejébe hosszanti irányban egy C-alakba hajlított fémszalagot rejtettek, amit egy rögzítő mechanizmus tart ebben az alakban. Amikor egy külső pneumatikus aktuátor elereszti, a meghajlított szalag helyzeti energiája kinetikus energiává alakul, ami a modell farkát először az egyik majd a másik irányba mozgatja, mindezt villámgyorsan.

A massachusettsi robot esetében ez a mozgás a víz alatt valamivel 4 g fölötti gyorsulást eredményez, nyolcszorosát annak, amit a korábbi leggyorsabb robothal elért. "Halunk szépsége az egyszerűségében rejlik" - mondta Madarres-Sadeghi.

A csapat jelenleg a robotcsuka egy tovább fejlesztett változatán dolgozik, ami a rögzített mechanizmus és a külső aktuátorok helyett egy belső gépezettel is képes lenne legalább ilyen gyors rajtot venni. "Új robothalunkhoz szervomotorokat alkalmazunk, amiket a fej közelében helyezünk el. A motorok a testen keresztül a farokhoz rögzített húrokat mozgatnak" - mondta Modarres-Sadeghi, aki leginkább katonai alkalmazásokat vizionál robotjuk számára, jelenleg azonban elsősorban a hal mozgásának alapvető fizikájának megismerésére összpontosítanak.

Read more»